Fasnacht

A más világba való megérkezésem napja pont egybe esett a város legnagyobb karneváljának második napjával. Ennek köszönhetően minden le van 3 teljes napig zárva a városban.

Megérkezést követően gondoltam bele vetem magam a fergetegbe és nem mellékesen keresek valami ehetőt, mert az izgalomtól aznap még nem túl sok minden került a gyomromba. Nem kellett messzire menni, hogy rájöjjek merre is kell a karnevált keresni, ugyanis minden konfettivel volt tele ahol a felvonulók csak jártak. Rövidke séta után rászántam magam, hogy megnézem az eleség kínálatot. Hát meg kell mondanom mi magyarok azért ezt a fesztiválozást jobban csináljuk, legalábbis a kaja téren. A hatalmas kínálatot ugyanis 3 féle sült kolbász és a hot-dog alkotta. Egyrészt mert nem tudok németül, másrészt mert nem akartam kockáztatni legjobbnak láttam kérni egy forró-kutyát és odébb álltam. A karnevál eközben sem állt meg, a felvonulók csak vonultak és vonultak hangos zenebonával. 

Tettem egy kisebb kört a városban,hogy megnézzem máshol mi a helyzet. Hát semmi, de tényleg... ugyanaz zajlik a város összes pontján. Zenész palántáktól kezdve a matuzsálemekig mindenki maskarában és bolondosabbnál bolondosabb jelmezben zenél. Ki dobon, ki pikolón. Szerencsére csapatokon belül megvan az összhang, de mikor több csapat összeér azt már inkább nevezném zajnak.

A rövidke séta vége az lett, hogy fájós térddel visszabicegtem a hotelbe és vettem egy forró fürdőt, mert hát másnap is lesz még móka, nekem meg több időm, hogy kitaláljam miről is szól ez az egész.

Reggel kedves segítőmet megkérdeztem, hogy honnan is ered ez az ünnep és miről szól. Elég ködös volt a magyarázat valami olyasmi derült ki, hogy talán valami keresztény ünnep és a húsvét előtt meghatározott idővel van... Kb olyan lehet mint nálunk a pünkösd, csak az utána van.

Kisebb pihenés után délután útra keltem ismét. Hasonló szándékkal: kaja és hogy kiderítsem a fesztivál lényegét.A kajáról csak annyit, hogy megint forró-négylábú... de most a helyzet annyival volt rosszabb, hogy 5 frankért kaptam egy kiflit aminek az egyik felében volt egy virsli a másik felében pedig csak kecsap...

A fesztiválról pedig csak annyi, hogy szerintem a bázeliek ebben a három napban élik ki elfojtott vágyaikat, mint például utcán szemetelni, alkoholt fogyasztani.

De csodák csodájára másnapra semmi nem látszik az előző napi fennforgásból. Az utak tiszták és járhatóak, szemét teljes mértékben eltakarítva. Ki lehet tenni a városra, hogy Swiss clean.

Persze nem ez a lényeg. Amint már említettem különböző jelmezekbe beöltözött zenészek járják az utcákat.

Mint például Rózsaszín párduc:

Vagy nagyon ronda udvari bolond:

És mindenféle egyéb, aminek még csak nevet sem találok:

De minden bizonnyal Győzike is fellépett:

Egyébként ezeknek a kamionoknak az volt a lényege, hogy a platóról mindenfélét dobáltak a népeknek. Mint például narancsot, hagymát, banánt,vagy konfettit. A szerencsések kaphattak nyalókát, cukorkát, csokoládét vagy rágót, amiből sikerült egy csomaggal megkaparintanom. 

És ezt is kaptam:

Sajnos nem élte túl a hot-dogozást. Hősi halált halt az elemekkel folytatott harcban, főleg a táskám volt az elem, amiben igyekeztem megóvni és most is kiderült, nem biztos, hogy az a jó ha valamit mindentől megakarunk óvni...

És voltak akik fejvesztve menekültek a helyszínről:

Mindent összevetve nem rossz ez a karnevál,de hogy miért kell 3 napig tartania??? Nekem egy fél délután bőven elég volt belőle.

Búcsú

Ezúton is szeretném megköszönni a kedves búcsúztatást mindenkinek. Most már elárulhatom, hogy kevésbé volt meglepi, mint amennyire szerettétek volna.


Az outlook ugyanis egy árulkodó kis jószág... Először is egyik kolléga támogatása során felugró ablakra pillantottam. Nem azért mert kíváncsi voltam, de az embernek van az a rossz tulajdonsága, hogy ha valami megváltozik a látóterében, akkor biztosan oda pillant. Ez történt ekkor is, szóval akkor már sejtettem. És hasonló alkalommal pedig megpillantottam vkinél a Liza Farwell party című meetinget.


Végülis valószínűleg inkább én okoztam meglepetést, mert hogy a party napján egy egész napos TC-t szerveztek a kinti kollégák mit sem sejtve az otthoni szervezkedésről.
Így hosszas várakozás után negyed 5-kor sikerült kiszabadulni a 6-os hibernáló meeting roomból. Ekkor már mindenki csak rám várt... Csabától megkaptam a kedves búcsúszavakat tőletek pedig a sok emlékkel teli könyvecskét, aminek nagyon örültem. Szerintem a szép emlékeknél és az azokhoz kapcsolódó képeknél nincs szebb ajándék (leszámítva egy Ferrarit). Thanks a lot again.


Majdnem sikerült csicsogósra rapityeregni a resting area szőnyegét, de Csaba a segítségemre sietett és egy-két poénnal elütöttük az érzékeny pillanatot.


A búcsú második részeként hétfőn én hívtam meg a kollégákat pár falat sós sütire és egy kis csokizásra... Persze a hiénák rögtön megjelentek hívás nélkül és természetesnek vették, hogy ez nekik jár. Olyannyira, hogy az orrom elől még egy tányért is szó nélkül elcsakliztak... Mondhatom szép. Még egy köszönöm sem jött ki a szájukon nem is beszélve a 'jó utat és sok sikert' megjegyzésről. Valahogy természetesnek érezték, hogy ezt csak nekik vittem. Hát ezúton üzenem, hogy nem... és megnézhetik mikor teszek bármit is ki legközelebb...