2012. július 26., csütörtök

Munkatársak

Még nem is meséltem a munkatársakról, pedig igazán "szórakoztatóak".
Előljáróban csak annyit hogy az átlag életkor általában 45 abban az irodahelységben ahol én is töltöm napjaimat, ráadásul az ellenkező nem díszes példányai. így sejthető, hogy nem sok közös témánk akad a munkán kívül.
Persze ez az átlag napról napra változik ugyanis kedves német kollégám, akit csak nevezzünk Terminátornak. Na nem azért mert olyan nagy és félelmetes, inkább mert olyan szép robotikus járása van. Na szóval, miatta ingadozik itt az átlag életkor, mert az irodában töltött óráinak a száma konvergál a heti 15 felé, na persze ez nem azt jelenti, hogy a maradék 25-öt elhenyélné, csak azt német földön tölti. Viszont így megmarad a feltételezés, hogy esetleg mégis. Szóval ő afféle német vendégmunkás és a munkában is leginkább vendégszerepeket vállal főként.
És itt van MZ/X is, aki leginkább húzza az átlag életkort felfelé. Tősgyökeres svájci, bár félig kínainak vallja magát, mert egy aprócska kínai felesége van. Külsőleg azt kell róla tudni, hogy magas és kopasz, szakálla viszont nincs, de legalább olyan okos lehet, mint Mézgáék MZ/X Öcsije, mert ő már 15 éve tanácsadóként dolgozik és nagyon sok mindent látott, így mindent tud. Vagy legalábbis ő azt gondolja és hangoztatja. Természetesen vannak dolgok amiket ő is tud. Ezek közé tartozik a hangos telefonálás és a magában beszélés. Nem említve a hatáskörömet nem érintő keresztkérdésekről.Legtöbbször az sem zavarja, hogy zenét hallgatok és nem hallom amit ő mond, mert nem hívja fel a figyelmem arra, hogy a következő mondatokat nekem címzi. így mikor feleszmélek, hogy nekem beszél már késő... ugyanis ha visszakérdezek, csak legyint, hogy nem érdekes és elkönyveli magában, hogy engem semmi sem érdekel.
Kedvenc kérdésem: Tudod min gondolkozom? - "Nem, és mindadding nem is fogom tudni míg el nem mondod". Persze már mondja is nehogy kimaradjak valami jóból, én meg figyelek mint a kisangyal nehogy érdektelennek tűnjek. De a mondadó végére ismét summázom, hogy már megint valaki más problémáját osztotta meg velem amiben sajnos én nem tudok segítségére lenni. Erről tájékoztatom is, mire közli ,hogy csak a véleményemre kíváncsi, hogy jól gondolja-e... Én meg kénytelen vagyok megismételni, hogy ezen témakörben nem vagyok járatos és nem szeretnék állást foglalni. És mi lesz a konkluzio? Hogy engem nem érdekel semmi... Mindezzel nem lenne semmi baj, ha nem napjában többször fordulna elő.
Azért szögezzük le, az elején nagy segítségemre volt, hogy el tudjam látni a feladatomat. Mert Terminátor kollégánk 3 hétre szabadságolta magát a legfontosabb időszakban.

De most kaptunk egy újabb tanácsadót, ezúttal portugál honból, őt csak nevezzük Mr Augusztusnak. Alapvetően szeretem a portugálokat, de az ő esetében egyenlőre tanácstalan vagyok. Ugyanis úgy tűnik ő is nagyon kedveli a portugálokat, kifejezetten egyet. Saját magát. Ez kicsit megnehezíti a kommunikációt, mert tud beszélni magáról és még magáról is...

A legviccesebb az amikor MZ/X és Mr Augusztus próbálnak megoldani valamit... Hihetetlen mókás a párbeszéd:
MZ/X: Megmutatom hogy kell, nézd!
Mr Augusztus: Nem, ennek van egy másik módja.
MZ/X: de nem, nem. Várjál, hadd mutassam meg.
Mr Augusztus: Jó, de szerintem az XY tranzakcióval egyszerűbb
MZ/X: Megmutatom, csak várj...
És Mr Augusztus vár :D
Csodálatos... végre nem csak az én agyamat terheli :D

Ilyen vidám itt az élet.Csupa móka és kacagás.